Elsétáltunk a köszönés utána a kocsihoz. Bepakoltunk és indultunk.
- Boldog Szülinapot Lou. - Mondta Gemma és a kezébe nyomott egy cuki répás kulcstartót.
- Ohh...köszi Gem. Világít is, figyeld. - Mondta és elkezdett vele játszani, mint egy kis gyerek.
- Örülünk, hogy érett felnőtt vagy meg minden, de viselkedj már úgy is. -Mondta Lizz nevetve.
- Boldog Szülinapot. Az az igazság, hogy nem tudom az ízlésed, mármint színek, minták ilyesmi, ezért három darab I-phone tokot hoztam. -Mondta Anne.
- Köszönöm, igazán nem kellett volna.
- De Louis, nincs vita. -Mondta Anne mosolyogva.
- Köszönöm.
Mikor megérkeztünk Gemma elmondta a "tervet".
- AZ lesz, hogy ti bementek ezekkel a kis csomagokkal és azt mondjátok Harry-nek, hogy bevásárolni voltatok és akkor jövünk mi. Ti lerakjátok a lépcső mellé a cuccot és azt mondjátok, hogy jöjjön ki, mert valami kint maradt. Érthető?
- Igen. -Bólogattunk mind a 4-en.
Bementük, letettük a cuccot.
- Harry! Kimennél a maradék cuccért? - Kérdeztem.
- Persze, kimegyek.
Kinyitotta az ajtót és meglátta Gemma-t és Anne-t.
- Anya! Gem! Sziasztok! Ti hogy? És..mi van? - Mondta nevetve és a nyakuba ugrott.
- Nyugi Harry... Jöttünk az ünnepekre. -Mondta Gemma.
- Igen, leesett.
Bejöttek és leültünk beszélgetni.
- Van valami, amit még mindig nem sikerült kigondolni. -Mondtam, majd beleszürcsöltem a teámba.
- Mit? - Kérdezte Anne.
- Ezt a ünnepesdit. Mármint, hogy mi lesz. Hazamegyünk anyuhoz Lizz-vel vagy nem. Mert tudom, hogy a srácok szülei jönnek és anyu meg az új pasija már nem férne el. Lehet haza kéne menni Magyarországra.